Árpád Kupa 2018 / Péter Szabolcs / …Poldi bácsi is megirigyelte volna azokat a körülményeket, mellyel az Árpád Kupára látogató csapatokat fogadta a torna történetében először rendezőként résztvevő Toronto városa. A szeptember 27. és 28. között megrendezett nagy sikerű torna a Ferencváros gondozásában idén 22. alkalommal nyitotta meg kapuit a labdarúgók és minden sportkedvelő magyar számára. A tornán a főtámogató Hungaria FTC – Toronto mellett az észak-amerikai magyar közösségek csapatai (San Francisco, Cleveland, Kanadai Mérnökegyesület), illetve Magyarországról az Eger, a Szekszárd, az MTK öregfiúk csapata és az IPA Magyarország labdarúgó csapata képviselték magukat. A tornát reggel ünnepi megnyitón dr. Ódor Bálint nagykövet, Szöllősi György, a Puskás-ügyek hivatalos nagykövete, Palkovits Valér, torontoi főkonzul és Balla Sándor, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Az ünnepi nyitányt követő csapatfotózások után az alakulatok csoportmérkőzéseken vettek részt.
Az első, hogy metszeni kell! Ennek fő célja a növekedés és a terméshozás közötti egyensúly biztosítása. Metszéskor tulajdonképpen a növény vegetatív (zöld részek) és a generatív (termő részek) egyensúlyát próbáljuk kialakítani, hogy ezzel egészségesebb és több termést tudjunk szüretelni saját kertünkből. Az alma, körte és a szilvafák különösen hajlamosak arra, hogy sűrű koronát neveljenek, ebben az esetben a korona belsejét nem éri fény, a gyümölcsök nem érnek be, ráadásul a kártevők és a betegségek is hatékonyabban tudnak támadni. A diófát, csak korona kialakítása céljából metsszük tavasszal, ez az időszak kedvezőbb ennek, mint a nyár, a csonthéjas gyümölcsfákat pedig lehetőleg lombos állapotban metsszük. A ribiszke és egres bokrok metszésének is most van az ideje, ugyanis a kora tavaszi felmelegedés hatására gyorsan fakadnak a rügyek. Csicseriborsó, bablencse… Nincs is annál jobb, mint kimenni a kertbe és szedegetni a saját magunk termelte zöldségből! Áprilisban már nyugodtan veteményezhetünk a hidegebb éghajlatú vidékeken is.
Azok, akik a reggeli kávéjukat az erkélyükön kortyolják el cserepes virágaik társaságában, késztetést éreznek, hogy a ház körül is kaszáljanak, virágosítsanak. Sokan írták, ha a gondnokuk, a házuk közös vagy önkormányzati képviselője megszervezné, önként és dalolva, idejében lenyírnák a füvet. S ha engednék, akár a virágosítási projektből is kivennék a részüket. Hogy ez mennyire így van, példa erre a belvárosban a Bató-ház mögötti 10 emeletes bérház előtti parkocska. Ott egy nyugdíjas férfi néhány négyzetméteren tündérkertet varázsolt az ottlakók örömére. S hogy a művét tönkre ne tegyék, még kövekkel is körülbástyázta. Világos és egyértelmű, hogy az önkormányzat nem mondhat le a közösségi parkok gondozásáról. Nem szervezheti ki maga alól a ráháruló kötelezettségeket és az ezzel együtt járó felelősséget. Ám lehetőség van arra, hogy a betonrengetegben élők tehessenek valamit a környezetük szépítésére. Ráadásul a törvény is előírja, hogy az ingatlanhoz tartozik még bizonyos terület, amelyet az ingatlan tulajdonosának kell – kellene – gondoznia.