Kálvin Téri Református Templom Hajdúböszörmény

1. Hajdúböszörmény | AerisOrgona
2. Angster orgona- és harmóniumgyár – Wikipédia
3. Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség
4. Hajdúböszörmény
5. HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI KÁLVIN TÉRI REFORMÁTUS TEMPLOM | Punti Crisene HU
6. Hajdúvidéki Református Egyházmegye - Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség
7. Kálvin téri református templom (Budapest) – Wikipédia

A 20. század történelmi eseményei azonban nem kedveztek a hangszer állapotának. A fújtatók átépítésére 1943-ban, majd azok villamosítására 1944-ben került sor. A szakszerű karbantartás nélküli évtizedeket követően a leromlott orgonát elektromosították, megszüntetve ezzel annak lényegi, hangzásbeli lehetőségeit. Példátlan összefogás Mindezt felismerve, a Kálvin téri Református Gyülekezet példátlan összefogást tanúsítva úgy döntött, kompromisszumok nélkül visszaállíttatja az orgona 1914-es állapotát, hogy a hívek és az érdeklődők ma is hasonló zenei-lelki többlettel gazdagodva távozhassanak egy-egy istentisztelet vagy koncert után a Kálvin téri templomból, mint egykor elődeik. Az erősen hiányos, átalakított orgona teljes rekonstrukciója 2014-ben indult el azzal a célkitűzéssel, hogy az 1914-es állapotnak megfelelően szülessen újjá. Sor került az összes megmaradt elem restaurálására, a hiányzó egységek pótlására. A múlt újravirágoztatása Magyarországon elsőként a megsemmisült pneumatikus traktúra és játszóasztal rekonstruálva lett, amivel a hangszer visszanyerte eredeti jellegét és művészi minőségét.

A hajdúböszörményi Kálvin téri református templom megújult hangszere Angster József és fia Orgonagyár 1914 – AerisOrgona Kft. 2016 A hangszer története A református templom orgonáját 1898-ban készítette az Angster József és fia Orgonagyár. Az Op. 295-ös számú hárommanuálos hangszer 33 regiszteres, mechanikus csúszkaládás volt. Itt alkalmazta Angster utoljára a Barker-emeltyűt, a regisztertraktúra pneumatikus volt. 1914-ben Op. 890-es számmal Angster József fiai, Emil és Oszkár átépítették pneumatikus rendszerűvé, felhasználva a szekrényt és a teljes sípállományt. Ekkor új szélládákat és játszóasztalt kapott az orgona, regiszterszáma 38-ra bővült, ebből három tervezett regiszter nem került kivitelezésre. A hangszer műemléki-, és történelmi értelemben is jelentős, ugyanis ez a pécsi gyár fénykorának utolsó produktuma, a cég I. világháború előtti utolsó nagyorgonája, mely nem csupán építési módja, hanem hangzásvilága, művészi kidolgozottsága miatt is Európa legjelentősebb későromantikus orgonáinak sorába állt be.

• HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI KÁLVIN TÉRI REFORMÁTUS TEMPLOM | Punti Crisene HU
• Kálvin téri református templom
• Hajdúböszörmény Kálvin téri Református Egyházközség
• Rendetlen májra: máriatövis! - HáziPatika
• Mindhárom kiemelt célcsoportban, mindennap nyert a TV2 | TEOL
• Parókia Portál
• Fül orr gégészet ügyelet budapest 2017
• A világ legkisebb népességű országa
• Gyógyászati segédeszköz Debrecen - Telefonkönyv
• Müller akciós újság - Müller akciók - Sporoljokosan.hu

[5] Első orgonája, a Pécsi zsinagógában gyors hírnévhez juttatta az Angster családot. A pápai Nagy Szent Gergely-renddel kitüntetett hangszerkészítő gyárában 80-100 fő dolgozott, amivel így évi 40 orgona előállítására voltak képesek. [6] A céget az 1896 -os millenniumi kiállításon aranyéremmel jutalmazták. [7] Az 1890-es évek elején 50-60 munkás, az első világháború előtt már 120 ember dolgozott a gyárban. [1] Az üzemben a fűrészeket, esztergapadokat, fúrókat egy 4 lóerős gőzgép hajtotta. Alapanyagot főleg belföldről, de külföldről is vásároltak. Az ónt és az ólmot angol területekről. [1] 1909-ben Diesel-motoros meghajtású gépet vásároltak. [1] A gyárat 1903-tól az alapító fiai, Emil és Oszkár vették át. [1] A harmadik generációbéli vezetőket, Angster Józsefet és Angster Imrét az államosítás után koncepciós perben elítélték. [3] A gyár az 1949-es államosítás után asztalosüzem lett, amíg a meglévő faanyagot fel nem élték (koporsót és úttörősípot gyártottak). Az értékes fémeket elkobozták.

Hajdúböszörmény | AerisOrgona