Ez azt jelenti, hogy a Mona Lisa vélhetően a jelenleg ismert legértékesebb festménynél is 5-6-szor drágább, de egy esetleges licitháború során megbecsülni sem lehetne, hogy mi lenne a végső ár. Talán ezek fényében mégsem túlzás kijelenteni, hogy a Mona Lisa ára jelenleg felbecsülhetetlen. A cikkhez használt források: Quartz, Medium, Guinness, France24, Wikipedia, New York Times
Azonban a Mona Lisa világrekord biztosítási értéke csak kiindulási pontnak jó. Ennek oka, hogy az infláció csupán egy szempont az árnövekedésben, azóta a műkincspiac árai is drágultak. Ezzel korrigálva 2019-ben a Mona Lisa értéke 2, 67 milliárd dollár lehetett. Érdekesség, hogy 2014-ben egy francia tévécsatorna egyesen azt javasolta a francia államnak, hogy adják el a festményt, hogy abból csökkenteni lehessen az államadósságot. A Mona Lisa Forrás: RMN-Grand Palais/RMN-Grand Palais / Musée du Louvre / Michel Urtado/Michel Urtado Minek köszönheti árát a Mona Lisa? A Mona Lisa már a kezdetek óta foglalkoztatja az emberek fantáziáját, és népszerűsége töretlen. A festmény övező misztikum mellett a francia feminista hullámok jelképe volt, de több művészeti alkotás és könyv megihletője. (A Louvre-t a Da Vinci kód című könyv és film bemutatása után szabályosan megrohamozták a látogatók. ) Julia Roberts 25 millió dollárt kapott a Mona Lisa mosolya című film címszerepéért, ez a mai napig világrekord a női színészek között.
Vogt-Lüerssen szerint Mona Lisa sötétzöld szemei a Visconti-Sforza családhoz tartozását jelzik. Mások szerint viszont Leonardo édesanyja, Caterina látható rajta abban a pillanatban, amikor először érzi gyermeke moccanását, feloldva korábbi egykedvűségét és szomorúságát, és mosolygásra késztetve őt. Mindez észlelhető, ha felváltva eltakarjuk arcának bal és jobb oldalát. Jobb oldala közömbös, egykedvű, bal oldala viszont mosolyra nyílik. Csak akkor érthető meg ez a félmosoly, ha ismerjük Caterina és Leonardo sorsát: Caterinát otthonából elrabolták, és rabszolgaként adták el, Leonardót pedig a firenzei Palazzo Vecchió ban 1505-ben Michelangelo a Cascinai Csata groteszkjével alázta meg (l. "Reneszánsz probléma…"). A rejtélynek persze más megoldásai is lehetségesek. Pl. 2008 januárjában azt állították, hogy a képen Lisa Gherardini, Francesco del Giocondo firenzei selyemkereskedő felesége látható. A kutatók a Heidelbergi Egyetem gyűjteményében találtak rá a bizonyítékra. A feljegyzést 1503 októberében a művész egyik ismerőse, Agostino Vespucci készítette egy a Cicero leveleit tartalmazó kötet margójára.
A festményt nagy becsben tartották a francia uralkodók, XIV. Lajos még Versailles-ba is magával vitte. Egy ideig Bonaparte Napóleon is birtokolta, majd 1804-ben a párizsi Louvre adott otthont a Mona Lisának, ahol hosszú évekig nem érte semmi atrocitás (csupán az 1870-71-es porosz-török háború idején kellett egy bresti fegyverraktárba szállítani). 1911. augusztus 21-én, Vincenzo Peruggia, olasz szobafestő, aki korábban a Louvre-ban dolgozott, takarítónak álcázva magát leemelte a falról a Mona Lisát és egyszerűen kisétált vele. A lopásra 36 órával később derült fény, a rendőrség nagy erőkkel kereste a tettest. A gyanúsítottak között volt Picasso és a híres költő, Apollinaire is, de nem volt bizonyíték ellenük. A nyomozók tanácstalanok voltak. A Mona Lisa ekkor tett szert világhírnévre, azelőtt csak a művészettörténészek körében volt kedvelt alkotás, szinte minden híradás csak az ellopott festményről szólt. A festmény két évvel később, 1913. december 12-én került elő, amikor Peruggia el akarta adni 500 ezer líráért a Firenzében lévő Uffizi képtárnak.